Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Nagy Imola

2004. december 22.

Minden év decemberében Mikuláskor a Sapientia Egyetem székhelyének első emelete ajándékokkal telik meg. Az ötletes alkotások napról napra gyarapodnak, Marosvásárhelyen. Az efféle ajándékozás ötletét négy évvel ezelőtt elindította el Nagy Imola angoltanárnő. Tavaly két üzenőfal is elindult, az egyikre a diákok írhattak egymásnak karácsonyi üdvözleteket, a másikra Hollanda Dénes dékánnak szánt jókívánságaikat helyezték el. /MéR: Mikulás-járás után angyalvárás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2009. május 8.

Másodszor ültek össze Csíkszeredában magyar és román szakemberek, mindenek előtt egyetemi oktatók, hogy a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban témakörben ismét tükröt tartsanak egymásnak. Az első, 2007-es próbálkozás protokollárisabbra sikerült, a mostani, az április 24-i rendezvény bensőségesebb volt, vélekedett a szervezők nevében dr. Balázs Lajos, a Sapientia EMTE kari kancellárja. Dr. Kövecses Zoltán (ELTE) előadása az értelmes párbeszéd és megértés kognitív feltételeit érintette. Dr. Breaz Mircea-Constantin (Babes–Bolyai) A román és magyar közmondások gyermeki világképe című dolgozata egy jövőbeli kutatás első lépése lehet. Látszólag ugyanaz a tárgy foglalkoztatta dr. Bucur Nicolaét és dr. Bíró Bélát (mindketten a Sapientia EMTE oktatói): Octavian Goga sajátos hazafiságának ellentmondásossága, illetve Goga és Ady Endre vitája az antiszemitizmusról és a román–magyar közeledés esélyeiről. Dr. Egyed Emese (Babes-Bolyai) Barcsay Ábrahám román leányvásárt ábrázoló élőképének gyökereit boncolgatta, dr. Tapodi Zsuzsa (Sapientia–EMTE, Csíkszereda). egy Gyulai Pál regény szereplőinek etnikai jellegzetességeit, összevetve Jókai Mór hasonló, ám erőteljesen idealizáló románságképével. Dr. Papp Kincses Emese (Sapientia EMTE, Csíkszereda) Illúzió és időszerűség. Kánon és kanonizáció Kós Károly transszilvanizmusában, majd Nagy Imola (Sapientia EMTE, Marosvásárhely) Magyar transszilvanizmus, román transszilvanizmus című dolgozatai, a román–magyar párbeszédben mindmáig tisztázatlan, ellentmondásos vádaskodásokat érintette. Dr. Bakó Rozália (Sapientia EMTE, Csíkszereda) Párhuzamos identitások a virtuális térben címen és egy magyar, illetve román nyelven vezetett, majdnem azonos tartalmú internetes blog eltérő visszhangját elemezte. /Cseke Gábor: Magyar–román „átjáró”. Széljegyzetek a második Nemzetközi Imagológiai Konferenciáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2010. november 6.

Pinokkió a kőszínházban
A Tompa Miklós Társulat új bemutatója
Noha már látta a közönség, most került sor a Pinokkió című mesemusical "igazi" bemutatójára. A mikházi Csűrszínházi Napokon, a vásárhelyi nyári színpadon, illetve esőnap miatt a Nemzeti nagytermében már játszott produkciót az elmúlt időszakban alkalmazták kőszínházi nagyszínpadra, alakítgattak és csiszoltak rajta, így a tegnap esti nagytermi bemutatón ha nem is új, de lényegesen felújított előadást láthat a közönség. Minderről a szerda déli sajtótájékoztatón mesélt a produkcióban szereplő színművészek és gyerekek körében B. Fülöp Erzsébet színművész, az előadás rendezője.
– Lerövidítettük a produkciót, kihúztunk jeleneteket vagy máshova helyeztük őket, ezzel tömörebb, kompaktabb lett az előadás. Ezelőtt nem voltak megfelelő technikai körülmények, nem volt nagyszínpadunk, az előadás fényei improvizációk voltak, a torta, amelynek mozognia kell, állt a színpadon. Most ezek a gondok megoldódtak, az előadás mesésebb lett, a látványelemeket tökéletesítettük.
– Pinokkió is változott a nyár folyamán – tette hozzá Korpos András, az előadás címszereplője. – Volt időm megkeresni a gyermek- énemet, felkutatni a gyereket, aki létezik, de mélyre kellett ásnom hozzá. A változtatások feldobták a produkciót, amely felnőttekhez is szól, tisztábbá, életszerűbbé, hitelesebbé vált.
– A legutolsó előadás óta szinte fél év kiesés, hosszú idő telt el, mégis várakozáson felüli volt az első próba – mondta a Budapestről érkezett Dékány Edit koreográfus. – A gyerekek olyan szorgalmasan megtanulták és olyan mélyre rejtették a mozgásanyagot annak idején, hogy az gond nélkül megőrződött. A fényekkel, színekkel, hangulatokkal, Apostolache Zénó zenéjével sokkal egységesebb lett a produkció. Nagyon szeretek gyerekekkel dolgozni, nagyon kedvesek, izgalmas, jó játék volt. Szeretek itt lenni Vásárhelyen, az emberek sokkal nyitottabbak, fogékonyabbak. – Amikor a szöveget újraírtuk, a rendezőnek már nagyon pontos elképzelései voltak – árulta el Nagy Imola dramaturg. – A prózarészeken együtt dolgoztunk, nagyon szabad, játékos, cenzúrázatlan írástapasztalat volt, gyakorlatilag végigkacagtuk az egészet. A pályázat megnyerésekor a szöveg retextualizálása volt a cél, erre törekedtünk: a befogadhatóságra, a mai áthallásos szövegek felhasználására. Zénó mondta, bármilyen szöveget írhatunk, ő tud rá zenét szerezni. Így is volt, a zenei részből nem maradt ki a dzsessz és a rap sem, a mai műfajok, az amerikanizálódó kultúra termékei. Súgó Erzsébet rendezőasszisztens szerint az előadás olyan, mint egy nagyon igényes, varázslatos világot teremtő képzőművészeti alkotás. A színpad lényegét, már ami a játékot illeti, ez a műfaj tudja megteremteni igazán.
Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár hozzátette: novemberben két előadás lesz műsoron, a közelgő bemutató és az azt követő produkció 10-én délután 5 órától. Az előadásra gyerekbérleteket írnak ki, a két e havi előadás viszont bérletmentes lesz (a bemutatót is beleértve, így arra a Kemény János-bérlet nem érvényes), mert mind helyi, mind vidéki iskolákkal, óvodákkal egyeztetnek. Az előadás iránt már érdeklődnek Budapesten és Kisvárdán, remélik, szép élete lesz – zárta a sajtótájékoztatót B. Fülöp Erzsébet.
(n.b.) Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-3